PROGRAM

Az előadás fő témái:

• Az ember a jövővel legkomplexebben foglalkozó lény a Földön — a legtöbben szeretnék tudni, hogy mit hoz a jövő
• A jelentős és gyakori gazdasági, technológiai, társadalmi és környezeti változások korlátozzák az előrelátó képességünket, számos társadalomban vagy társadalmi csoportban jövősokk alakulhat ki
• A jövőorientált emberek felkészültebben állnak szembe a változásokkal, nyitottabbak, alkalmazkodóbbak, általában jobban tudják kezelni a kockázatokat — ellenállóbbak a sokkokkal szemben
• A jövőorentáltságot számos tényező befolyásolja (pszichés állapot, kultúra, értékek, kor, végzettség, munka stb.) — a jövőorientáltság fejleszthető
• A jövőorientáltság fontos alapul szolgál a jövőműveltség/jövőtudás és jövőtudatosság számára is, amelyek szintén fejleszthető készségek
• A jövőkutató feladata nem annak megmondása, hogy mit hoz a jövő, hanem az emberek támogatása az arra való felkészülésben

***

Dr. Márton András, jövőkutató, közgazdász, tanácsadó, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének adjunktusa. András fő kutatási területei a fenntartható fejlődés, energiaátmenet, megújuló energiaforrások, elektromobilitás, valamint a jövőorientáltság. Számos hazai és nemzetközi jövőkutatási és fenntarthatósági kutatási projektben vesz részt, ismereteit az üzleti szférában is kamatoztatja és gyarapítja. Tagja a jövőkutatók világ- és európai szervezetének (Word Futures Studies Federation és Foresight Europe Network), valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének.

Panelvezető: Márton András

Résztvevők: Katona Melinda, Koltai Balázs, és ÉVA az AI

Az előadás fő témái:

• Hogyan lehet a stratégiát úgy megalkotni, hogy egyszerre feleljen meg a külső környezetnek, a tulajdonosi / purpose-alapú elvárásoknak és az emberi oldalnak?
• Mi történik akkor, amikor a stratégia és a napi működés eltávolodik egymástól, és hogyan lehet ezt időben észrevenni?
• Hogyan lehet kiszámíthatatlan környezetben is irányt tartani: szcenáriókkal, rendszeres újrakalibrálással és tudatos döntési ritmussal?
•  Milyen működési és kulturális feltételek kellenek ahhoz, hogy a stratégia ne dokumentum maradjon, hanem valódi szervezeti gyakorlat legyen?

***

Katona Melinda jövőorientált gondolkodó. Úgy véli, hogy a jövő mindenképpen eljön, a kérdés csak az, hogy – a folyamatot szervezeti szinten vizsgálva – velünk vagy nélkülünk. A cégcsoport megalapításával Melinda és szintén figyelemre méltó üzleti partnerei egyértelműen a jövő aktív alakítása mellett döntöttek.

Az elmúlt 4 évben egy dolog volt biztos: a kiszámíthatatlanság. Ez igaz a nemzetközi politikai helyzetre, a világgazdasági mozgásokra és különösen az elmúlt időszak óta a magyar politikai és gazdasági környezetre. Mi várható most rövid-közép távon a magyar vállalkozások számára és milyen hatásokra célszerű felkészülni? 

***

Polacsek Csaba a PwC budapesti irodájának pénzügyi, ingatlan, infrastrukturális és közlekedési tanácsadásért, valamint forensic szolgáltatásokért felelős cégtársa. Csaba 7 évet töltött egy másik Big4-nál Magyarországon és az Egyesült Államokban, majd közel tíz évet töltött a CAIB/UniCredit csoportnál, ahol a corporate finance, illetve a struktúrált finanszírozási területet vezette. Két évet dolgozott ingatlanfejlesztési területen a délszláv régióban. Csatlakozását megelőzően három évig a Magyar Posta elnöke volt. Komoly tranzakciós és tanácsadási tapasztalata van Magyarországon, illetve a közép-kelet európai régióban Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban, Montenegróban, Albániában, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban.

Az adaptív kultúra 3 kemény feltétele:
– Miért lassulnak le a szervezetek éppen akkor, amikor a leggyorsabban kellene alkalmazkodniuk?
– A pszichológiai biztonság nem „puha téma”, hanem az innováció és a gyors tanulás alapfeltétele.
– Az előadás egy egyszerű, mégis provokatív keretet mutat be az adaptív kultúra három pilléréről: biztonság, kísérletezés, felelősség.
– Ránézünk a leggyakoribb csapdára: hogyan vezet a túlzott kontroll látszatinnovációhoz.
– Vitaindító gondolatok arról, hogyan lehet egyszerre biztonságos és teljesítményorientált kultúrát építeni.

***

Dr. András Klára – Az Egis Gyógyszergyár Humánerőforrás és kommunikációs igazgatója, doktori címét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezte, szakterülete a generációkutatás, a HR kontrolling és a teljesítménymenedzsment. A humán kontrolling, a mérések, mutatószámok elkötelezett híve, éveken át ez volt a fő feladatköre, ezt tanította, és ebben a témakörben végezte tudományos tevékenységét és kutatásait. 2014-től tagja a Humán Szakemberek Országos Szövetségének (HSZOSZ) 2023-ban a szervezet alelnökének választották. Szakmai pályája során katalizátora volt számos új nagyvállalati HR rendszer bevezetésének, működtetésének, tökéletesítésének. 2017 óta az Egis csoport HR igazgatója, jelenleg is 18 országban 4550 munkavállalóért felelős. Ha ideje engedi örömmel tart belső fejlesztéseteket, tréningeket, valamint rendszeres vendégelőadója a hazai felsőoktatás HR szakmai képzéseinek, a Budapesti Metropolitan Egyetem főiskolai docense. Folyamatosan figyeli a HR szakma belföldi ill. nemzetközi fejlődési trendjeit, aktív szereplője a rangosabb HR szakmai eseményeknek a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) HR Bizottságának elnöke MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Gazdálkodás az Emberi Erőforrásokkal Albizottságának tagja. 2022. évben beválasztották a TOP 20 legbefolyásosabb hazai HR szakembere közé. 2023-ban az Év HR vezetője lett.

Az előadás tartalma: a munkavállalói elkötelezettség világszerte csökken – miközben egyre erősebb az igény a valódi emberi kapcsolódásra a munkahelyen. Mi áll a háttérben, és milyen szervezeti minták erősítik vagy gyengítik ezt a trendet? Ebben a kontextusban jelenik meg az AI, amely alapjaiban formálja a munkavégzést és a munkahelyi élményt. Az előadás azt vizsgálja, milyen hatással lehet az MI az elkötelezettségre és a kapcsolódás minőségére. Emellett arra is fókuszál, mit tehetnek a szervezetek azért, hogy a megtartó erejük erősödjön – és ne csökkenjen.***

Hinterstein Anikó – Anikó több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező HR szakember. Szakmai pályafutását a Magyar Telekomnál kezdte, ahol több mint 20 éven keresztül töltött be meghatározó szerepeket a humánerőforrás különböző területein. Dolgozott szervezetfejlesztési szakemberként, HR Business Partnerként, valamint a toborzásért, employer brandingért és tehetségmenedzsmentért felelős vezetőként, emellett HR tanácsadóként tagja volt a Deutsche Telekom globális HR csapatának is. Közel 5 éve HR vezető a tanácsadó iparágban, jelenleg a KPMG HR igazgatói pozícióját tölti be. Vezetőként határozottan képviseli a KPMG értékeit. Végzettsége szerint matematikus és közgazdász, emellett munkajogi szakokleveles tanácsadó. HR tanácsadói diplomáját a rotterdami Erasmus Egyetemen szerezte. Aktívan részt vesz a szakmai közéletben is: oktat a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen. Elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás iránt, a Kikapcs Alapítvány munkáját kuratóriumi tagként támogatja.

Az előadás fő témái:
– Megélt értékek és a vállalati kultúra
– Szervezeti bizalom & elkötelezettség
– Pszichológiai biztonság megteremtése

***

Magyar Miklós több, mint 20 éves HR szakmai karrierje során döntően regionális HR pozíciókat töltött be. Karrierjében meghatározó éveket töltött többek között a GE és a XEROX szervezetében. Több, mint 5 éve a VELUX 15 országát lefedő közép- és kelet-európai kereskedelmi régiójának HR-igazgatója. Munkája mellett rendszeresen előad egyetemen és konferenciákon.

Panelbeszélgetés témái:
– Mitől válik egy szervezet valóban adaptívvá?
– Hol tanul egy szervezet valójában?
– Mitől működik a változás – és mitől nem?
– Kultúra vagy működés – hol dől el az alkalmazkodás?

***

Panelvezető – Dr. habil. Szabó Szilvia szakmai életútját a kettősség jellemzi, a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is aktív szakmai szereplő. Jelenleg HR képzésekért felelős tanszékvezető főiskolai tanár, PhD, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének alelnöke, A KKV HÁZ HR Bizottságának társelnöke és főként a KKV szektorban tevékenykedő HR tanácsadó. Szakmai portfóliójában az oktatás kiemelt, és jelentős piaci tapasztalatok mellett a hazai közszférában és államigazgatásban megvalósított sikeres humánfejlesztési projektek is jelen vannak. Erőssége a rendszerszemlélet mellet a humánorientáció és az értékalapú gondolkodás.

Az előadás fő témái:
– Tudatosság és szívtudatosság
– Tudatos működés
– Emberi alapszükségletek
– Halogatás és felelősségvállalás
– Egyszerű szokások ereje
– Stagnálás szerepe
– Kapcsolódás fontossága
– Reziliencia és belső erőforrások

***

Zalai-Zempléni Zsófia Consciousness Master Coach®, mediátor, ex-diplomata, a Szívtudatosság Központ alapítója. Specializációja a fiatalokkal végzett coaching munka, valamint a Szívtudatosság Coaching®, amelyet Magyarországon egyedülálló módon oktat is.

Munkájában a tudatosság, az önazonosság, az érzelmi intelligencia és a kapcsolódás fontosságát hangsúlyozza, különös figyelmet fordítva a belső stabilitás és reziliencia fejlesztésére egy folyamatosan változó világban.

Mottója: „Kapcsolódj szívből, vezess szeretettel!”

A Szívtudatosság Központ célja, hogy a coaching, önismeret és közösségi tudatosság eszközein keresztül támogassa az egyéni és kollektív fejlődést, valamint egy tudatosabb, együttműködésre épülő kapcsolódási kultúra kialakulását.

Bővebb információ: www.zemplenizsofia.com

Az improvizáció egyik alapelve, hogy a hibák nem elkerülendő problémák, hanem a tanulás és a fejlődés kiindulópontjai. Az előadás személyes történeten keresztül mutatja meg, hogyan válhat a bizonytalanság, a későn megvalósított álmok és a folyamatos változás a reziliencia forrásává.

Az Itt és Most Társulat működésén keresztül konkrét példákat hoz arra, hogyan lehet egy támogató közegben hibázni, tanulni és újraépítkezni – egyéni és szervezeti szinten egyaránt. Az improvizációs színház tárházából merített belső eszközökkel az egyén képes alkalmazkodni, megküzdeni és előrelépni egy komplex, folyamatosan változó világban.

***

Bernát Tímea  – Az élet alapvetően az improvizációról szól. Színészként, trénerként és az Itt és Most Társulat – egy budapesti független improvizációs színház – értékesítési vezetőjeként ez volt az egyik első és talán legmeghatározóbb felismerésem.

Az elmúlt több mint egy évtizedben a hivatásos ”impróssá” válás útját az improvizáció alapelvei formálták: a figyelmes jelenlét, az aktív hallgatás, a fókusz, az optimizmus és a valódi kapcsolódás másokhoz. Ezek az értékek nemcsak a művészi munkámat, hanem a szakmai működésemet és a szemléletmódomat is alapvetően meghatározzák.