Eltelt az a nap is, amelyre hónapok óta készültünk.
Egy nap, amelyben benne volt minden: a várakozás izgalma, a közös munka felelőssége, a szakmai kíváncsiság és a célunk, hogy párbeszédet teremtsünk a jövőt formáló társadalmi, gazdasági és technológiai változásokról.
A Jövőnek van jövője Summit 2026 június 4-én a Budapesti Metropolitan Egyetemen hozott létre szakmai találkozási pontot vezetőknek, döntéshozóknak, egyetemi oktatóknak és hallgatóknak, civil és vállalati szereplőknek, valamint mindazoknak, akik felelősen gondolkodnak a társadalmi, gazdasági és technológiai változások hatásairól.
A rendezvényt a Borealis Group nonprofit szervezetei, a Tehetség és Tudásközpont Alapítvány (TTKA) és a Professional Women’s Association (PWA) valósították meg, a Borealis Consulting szakmai támogatásával és a METU együttműködő partnerségével.
A Summit iránti érdeklődést jól mutatja, hogy a rendezvényre 160 regisztráció érkezett, és több mint 130 résztvevő volt jelen személyesen. A program három helyszínen zajlott, összesen 18 meghívott előadó és közreműködő részvételével.
A célunk a résztvevők nyitottságának és lelkes jelenlétének köszönhetően sokkal mélyebben valósult meg, mint ahogyan előre gondoltuk.
A társadalmi, gazdasági, szervezeti és egyéni folyamatokra nem különálló jelenségekként tekintettünk, hanem összefüggő rendszerként, amelynek minden eleme hatással van a másikra. Csak így, összekapcsolva, közösen értelmezve tudunk jól reagálni rájuk – együtt gondolkodva, együtt tanulva és, ami a legfontosabb: együtt cselekedve.
A napot a METU inspiráló környezete tette teljessé, amely méltó helyszínt biztosított a közös gondolkodáshoz. A Budapesti Metropolitan Egyetem szerepe túlmutatott a befogadó helyszínen: az egyetem jelenléte erősítette a Summit tudástranszferre, oktatásra, társadalmi párbeszédre és jövőorientált gondolkodásra épülő karakterét. A METU részéről Dr. Naárné Dr. habil. Tóth Zsuzsanna Éva oktatási rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket.
A résztvevők között ott voltak a hazai szakmai élet jeles képviselői: szakértők, vállalati vezetők, HR-szakemberek, egyetemi oktatók, hallgatók, civil és üzleti szereplők, akik mind más nézőpontból, mégis közös felelősséggel közelítették meg a kérdést: merre tart a világ – és merre tartunk mi?
A Summit szakmai koncepcióját Katona Melinda, a Borealis Group CEO-ja és a TTKA kuratóriumi elnöke, valamint Gábor Zoltán, a Borealis Group CEO/CFO/COO-ja álmodta meg. A rendezvény megnyitóján a szervezők képviseletében ők köszöntötték a résztvevőket.
A nap során négy fő témát jártunk körbe — mindegyik más oldalról világította meg a jövő kihívásait.
Globális hatások és társadalmi rendeződés
A nap kezdetén a nagy, globális folyamatokra irányult a figyelem. Arra kerestük a választ, hogyan alakítják a társadalmi, gazdasági és technológiai makrotrendek a mindennapjainkat, és hogyan hatnak vissza az egyéni döntéseink ezekre a rendszerekre.
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora nyitó előadásában a multikrízisről mint új normáról, valamint annak tanulságairól beszélt. Előadása fontos keretet adott annak megértéséhez, hogy a gazdasági, társadalmi és geopolitikai bizonytalanságok miként válnak a mindennapi döntések részévé.
Dr. Márton András jövőkutató, közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa „Jövők a jelenben – alternatívák tanulmányozása” című előadásában arra irányította a figyelmet, hogyan fejleszthető a jövőorientáltság és a jövőtudatosság. Koltai Balázs AI szakértő, egyetemi oktató, digitális transzformációs vezető pedig azt demonstrálta, hogyan határozzák meg az AI-ról hozott egyéni döntéseink a tágabb környezetünket.
A blokkot „Foglalkozzunk a jövővel! – Érdeklődés, gondolkodás, tevékenység és várakozások” címmel panelbeszélgetés zárta, Dr. Márton András vezetésével, Katona Melinda, Koltai Balázs és ÉVA, az AI részvételével.
A blokk egyik fontos üzenete az volt, hogy a jövő nem távoli, elvont fogalom. Már most is jelen van a döntéseinkben, a technológiai választásainkban, a szervezeteink működésében és abban, ahogyan társadalmi szinten értelmezzük a változásokat.
Gazdasági ciklikusság és szervezeti adaptáció
Folytatásként a gazdasági folyamatok és a stratégiai gondolkodás kapcsolatát helyeztük fókuszba. A beszélgetések központi kérdése az volt, hogyan lehet felelős, előrelátó döntéseket hozni egy olyan gazdasági környezetben, ahol a változás az egyetlen állandó.
A második blokk a Borealis számára is kiemelt, flagship témát, a szervezeti adaptációt állította középpontba. Katona Melinda „Stratégia a stratégiához – Irány, fókusz és megvalósítás változó világban” című előadásában arról beszélt, hogyan lehet a stratégiát úgy megalkotni, hogy az egyszerre kapcsolódjon a külső környezethez, a tulajdonosi és purpose-alapú elvárásokhoz, valamint az emberi oldalhoz.
A blokk egyik központi üzenete az volt, hogy a stratégia akkor válik működő szervezeti gyakorlattá, ha a szcenáriók, az újrakalibrálás, a döntési ritmus és a kultúra is támogatja a megvalósítást.
Mondy Andrea, a Process Solutions marketing vezetője a blokkal megegyező című előadásában saját fejlődéstörténetüket hozta be a programba. Polacsek Csaba, a PwC Hungary partnere a jelenlegi turbulens gazdasági viszonyok várható hatásairól és a vállalatok felkészülési lehetőségeiről beszélt.
A blokkot Katona Melinda, Babos János, Polacsek Csaba és Gábor Zoltán panelbeszélgetése zárta.
Ebben a szakaszban az adaptáció gyakorlati értelmet kapott: vezetői döntésekben, stratégiai fókuszban, szervezeti működésben és abban a képességben, hogy egy szervezet időben érzékelje, értelmezze és kezelje a változásokat.
Innovációs és adaptív kultúra
A harmadik nagy témakör a szervezetek belső világára irányította a figyelmet: arra, hogyan változik a munkavállalói elkötelezettség a mesterséges intelligencia térnyerésével, milyen szerepet játszanak a vállalati értékek ebben az átalakulásban, és mitől válik egy szervezet valóban adaptívvá.
A blokk az innováció, az adaptáció és a szervezeti kultúra kapcsolatát vizsgálta. A fókusz itt arra került, hol tanul egy szervezet a gyakorlatban, és milyen kulturális feltételek támogatják az alkalmazkodást.
Dr. András Klára, az EGIS HR és kommunikációs igazgatója a „Pszichológiai biztonság vagy teljesítmény?” című előadásában az adaptív kultúra három kemény feltételét mutatta be: a biztonság, a kísérletezés és a felelősség szerepét. Hinterstein Anikó, a KPMG Hungary HR igazgatója a munkavállalói elkötelezettség és a mesterséges intelligencia kapcsolatát vizsgálta, különös tekintettel arra, hogyan változik a kapcsolódás minősége a munka világában. Magyar Miklós, a VELUX regionális HR igazgatója a vállalati értékek megéléséről, a szervezeti bizalomról és a pszichológiai biztonságról beszélt.
A blokk panelbeszélgetését Dr. habil. Szabó Szilvia, a METU tanszékvezető főiskolai tanára, HR tanácsadó és a HSZOSZ alelnöke vezette. A beszélgetésben Dr. András Klára, Hinterstein Anikó, Magyar Miklós és Katona Melinda vett részt.
A panel egyik kiemelt kérdése az volt, hogy az adaptáció a kultúrában, a működésben vagy a kettő találkozásában dől el. A beszélgetésekből világosan kirajzolódott, hogy a jövőképesség kulturális kérdés is: azon múlik, hogyan tanul egy szervezet, hogyan bánik a bizonytalansággal, és mennyire képes bevonni az embereket a változásba.
Egyéni megküzdés és előrelépés
A nap zárásaként az egyén szerepét jártuk körbe: hogyan tudunk a saját működésünkben is tudatosan reagálni a változásra, hogyan maradhatunk rugalmasak, és hogyan őrizhetjük meg a belső stabilitást egy gyorsuló világban.
A negyedik blokk az egyéni szintre fordította a figyelmet: hogyan őrizhető meg a fizikai, mentális és szellemi jóllét egy komplex, gyorsuló világban. Fontos üzenetként jelent meg, hogy a jövőállóság személyes szinten is gyakorlati döntésekből, szokásokból és tudatos működésből épül.
Pozsonyi Zsolt erőnléti edző, tanár és Csillik Árpád erőnléti edző, légzésoktató nemrég megjelent könyvük, a „A 120 éves terv – A longevity titka” apropóján tartott előadásukban a fizikai jóllét, a hosszú távon fenntartható egészség és a Blue Zone modell szemléletéhez kapcsolódó életmódbeli minták szerepét emelték ki.
Zalai-Zempléni Zsófia Consciousness Master Coach®, mediátor, a Szívtudatosság Központ alapítója a tudatosság, reziliencia, belső stabilitás, önazonosság és kapcsolódás kérdéseit hozta be a programba. Bernát Imola Tímea, az Itt és Most Társulat értékesítési vezetője és impró színésze az improvizáció szemléletén keresztül mutatta meg, hogyan válhat a jelenlét, a hibázás és az újrakezdés a megküzdés és fejlődés eszközévé.
A blokk panelbeszélgetésében Csillik Árpád, Pozsonyi Zsolt, Zalai-Zempléni Zsófia, Bernát Imola Tímea és Székely Gellért, a Balance Your Life vezetője vettek részt.
A blokk egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy a jövőállóság személyes szinten is gyakorlati döntésekből, szokásokból, kapcsolódásokból és tudatos jelenlétből épül.
Interaktív programok: TTKA és PWA működés közben
A nagy előadóterem mellett a kisteremben olyan témák kerültek fókuszba, amelyek a jövő formálásának mindennapi, gyakorlati oldalát mutatták meg.
A nagytermi előadások mellett a kistermi interaktív programok a TTKA és a PWA szemléletét, működését és közösségépítő erejét tették megtapasztalhatóvá. Az „A jövő bennünk él – Tudás, felelősség, szerepek” című World Café a tudás, a felelősség, a női szerepek és a jövőformálás kérdéseit dolgozta fel közösségi formában. A „Hogyan alakítjuk a jövőt döntéseinken keresztül?” című workshop az egyéni és kollektív döntések, kapcsolatok és szerepek hatását vizsgálta. Az ImProFit: Tudatos út önmagadhoz program az improvizációs helyzeteken keresztül a jelenlétet, a rugalmas gondolkodást és az alkalmazkodóképességet hozta közel a résztvevőkhöz.
A Sejtmentők élményalapú edukációs szabadulós játék a tudatos életmódformálás és az egészségtudatos táplálkozás témáit mutatta be játékos, interaktív formában. A Mindenségit! podcast élő interjúi pedig további lehetőséget adtak arra, hogy a Summit előadóinak gondolatai személyesebb, beszélgetős formában is megjelenjenek.
Ezek a programok azt a célt szolgálták, hogy a résztvevők előadásokon, saját tapasztalatokon, kérdéseken és együttműködési lehetőségeken keresztül is kapcsolódjanak a jövő témájához. A TTKA és a PWA számára a Summit egyben közösségépítő térként is működött: megmutatta, hogyan lehet különböző szakmai, generációs és társadalmi nézőpontokat közös gondolkodássá és későbbi együttműködésekké alakítani.
A napot az tette igazán emlékezetessé, hogy a szakmai tartalom mellett olyan kapcsolódások jöttek létre, amelyekben jelen volt a figyelem, a kíváncsiság és az egymás iránti nyitottság. A beszélgetések folytatódtak a folyosón, a kávé mellett, a panelbeszélgetések után, és sokszor olyan gondolatokat indítottak el, amelyek túlmutattak a program keretein.
A nap végén a tombola különösen jó hangulatot teremtett, és felszabadult, közösségi lezárást adott a Summitnak. A tombola során mintegy 40 nyeremény talált gazdára, amelyek összértéke megközelítette a 4 millió forintot, közel 20 felajánló cég támogatásának köszönhetően.
Ez a pillanat egyszerre szólt az örömről, a támogatói összefogásról és arról a széles körű együttműködésről, amely a rendezvény mögött állt.
És ha már a jövő formálásáról beszélünk: a nap több váratlan fordulattal is szolgált. Két előadó is lesérült, így rögtönöznünk kellett – és ez lett az egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy az adaptivitás nem elméleti fogalom, hanem nagyon is gyakorlati készség. A csapat gyorsan reagált, újrahangolta a programot, és a résztvevők ebből alig érzékeltek valamit, esetleg csak azt, hogy milyen gördülékenyen működik egy valóban jó csapat.
Ha kellett, improvizáltunk. Ha kellett, újraterveztünk – és végül minden a helyére került.
A közös gondolkodás, a párbeszéd és az együttműködés a nap végével nem szakadt meg. A beszélgetésekből már most olyan előremutató szándékok és konkrét ötletek születtek, amelyek jövőbeni együttműködéseket alapoznak meg.
A szervezők célja, hogy a Summit köré olyan szakmai közösség épüljön, amely hosszabb távon is képes támogatni a társadalmi párbeszédet, a tudásmegosztást és a felelős jövőformálást.
A következő Jövőnek van jövője Summit tervezett időpontja: 2027. június 3. Erre már most a 2026-os esemény tanulságaira, kapcsolódásaira és szakmai ívére építünk.
Köszönjük mindenkinek, aki velünk volt, kérdezett, figyelt, kapcsolódott, gondolkodott és hozzátett ehhez a naphoz.
A jövőnek van jövője. És ezen a napon ezt együtt is megtapasztaltuk.
